... a kollégák ne erre használják az irodát, hanem produktív munkát végezzenek.

 

Érdekel, hogyan működik? 

Itt megtalálod a részleteket.

 

 

 

Én azért szeretek SZEVA kéző lenni, mert ez az egyik legkomolyabb szakmai megmérettetés. Okos, szervezetfejlesztést és változásokat látott-hallott-megjárt embereknek mesélhetek arról, amit csinálok, és ők olyanokat kérdeznek, ami nekem eddig eszembe sem jutott. Nem képzős helyzet, hanem partnerként való együttgondolkodás, ami engem is elgondolkodtat és inspirál.

Frenyo Andrea

BB Consulting, Flow Csoport

A bevett angol kifejezés: expectation management. Vagyis menedzseljük a várakozásokat. Ezt csináljuk, amikor az ügyfelek projektjeit támogatjuk, és a saját programjainkon is ezt tesszük. Mielőtt valami beindul, összehívjuk azokat, akik részt fognak venni benne, és 1. elmondjuk, hogy miből fog állni a folyamat/projekt/program 2. megkérdezzük, hogy ők mit gondolnak, mi legyen benne és hogyan? Miért jó ez? "Összeereszthetjük" a projekten dolgozó/programban résztvevő/új rendszert alkalmazó legkülönfélébb embereket, és kiderül, hogy egy dologban mégsem különböznek olyan nagyon: nem tudják, hogy mi lesz ez pontosan, de vannak fenntartásaik – minimum kérdéseik. Ha majd együtt kell működni, akkor arról, hogy vajon a másik is együtt fog-e működni. Ha egy új programon vesznek részt, akkor arról, hogy miért fogja ez nekem megérni az itt eltöltött időt. Ha valami újat kell használni, akkor arról, hogy mitől lesz ez jobb nekem, mint a régi.

 
Ezekről érdemes előre beszélni. Mondja el a projekt vezetése/a program felelőse/az új rendszer üzemeltetője, hogy mi is ez pontosan. Mi a célja. Miért lesz jó? És az érintettek tegyék fel a kérdéseiket, mondják el a fenntartásaikat. Érdemes ezekre reagálni. Ha egy-egy új dolgot be tudunk építeni a projektbe/programba/rendszerbe, akkor azt érdemes megtenni, csökkenheti a változással szembeni ellenállást, és érdeklődőbbé, elkötelezettebbé teszi az érintetteket.
 
Ha az érintettek személyesen találkoznak, és megismerik egymást, akkor másképp fognak egymással bánni, másképp működnek együtt, másképp "teszik oda magukat" egy program során.
 
Ha... ennek van kultúrája egy szervezetben. Ha... kialakul egy olyan légkör, amiben el lehet köteleződni egy közös cél mellett. Ha... egyértelmű a vezetők/felelősök elkötelezetsége a projekt/program/új rendszer iránt. És mi a teendő akkor, hogy ha ezek a feltételek nincsenek meg? Létre tudjuk hozni őket? Erről is beszélgethetnénk...

Magányos szakma ez a tanácsadás-trénerkedés. Állandóan csoportban vagyunk - közben mégis egyedül. Döntéseket kell hozni, emberekre reagálni folyamatosan, megállás nélkül. Nekem például kifejezetten tetszik, ha Nyíregyházán van programom, mert akkor hazafelé van időm felkészülni arra, hogy a családom is azt várja, hogy odafigyeljek rájuk. Addig meg leeresztek. Végiggondolom, hogy mi hogy ment, értékelem a programot. Persze értékelnek a résztvevők is, de az ő visszajelzéseikből ritkán lehet okosodni.

Amikor azután mi megyünk képződni, akkor hihetetlenül élvezzük, hogy megoszthatjuk az érzéseinket, élményeinket, dilemmáinkat. És a SZEVÁ-n is ez történik: tanácsadók osztják meg egymással a tanácsadó-képzéssel kapcsolatos érzéseiket, élményeiket. És ezt is élvezzük. Tegyük ezt nyitottá ezt az élményt. Osszuk meg egymással, amit tapasztalunk, tegyük fel itt is a kérdéseket, mondjuk el a dilemmáinkat. Négy csoportban végzett eddig kb ötven ember - van miről beszélnünk.

Nekem most a kedvenc témám a fenntarthatóság. Mitől marad meg a lendület, az akarás, az együttműködés - hogyan megy át a közös gondolkodás a hétköznapokba. Utánkövető program? Shadowing? Csoportos coaching? Mi segít a legjobban? Erről is beszélgethetnénk....

Andrea

süti beállítások módosítása