P4p3r Dr4g0n:
szerintem ez a könyv szorosan kötődhetne a fent említetthez, mert olyan pszichológiai vonatkozások... (2011.02.16. 15:30)SZEVA - Ajánlott szakirodalom 8.
Nagy Krisztina l Vérnyúl:
:) Oké, de tényleg honnan tudhatja a potenciális ügyfél, hogy mire van szüksége, ha senki sem "tan... (2010.04.06. 13:32)Ó, hát az nálunk is van mindig...
Svékus Márton:
A tapasztalatom az, hogy elég sokan erőből, pozícióból vezetnek, és talán éppen ezért vallanak oly... (2010.04.06. 10:50)Azért, mert azt mondtam!
Nagy Krisztina l Vérnyúl:
Szerintem ez a megmondós stílus legjobban ott vehető észre, ami családi cégből nőtt ki magát. Ott ... (2010.04.01. 09:02)Azért, mert azt mondtam!
frenyoandrea:
Aki eleve nem hajlandó szőke nővel dolgozni - az szerintem hadd menjen... Aki pedig rászán tíz per... (2010.03.29. 14:02)Nekem Te ne akard megmondani...
A szerző, ahogy előző könyvében (A járatlan út, 9707010), úgy most is "a pszichiátria és a vallás egyfajta integrációját kísérli meg". A felnőtté válás "konstruktív szenvedéséről" ír, amit nem megszüntetni kell, mint a fejfájást, hanem "át kell magunkat kínlódni rajta" – mondja.
Az első lépés: felnőtté válás című fejezetben. A pszichiátria alapvető törekvését - szembenézni, megismerni önmagunkat - fogalmazza meg a második lépésben. E megismerés lényege: eljutni az önszeretethez; "tanuljuk meg újra, milyen fontosak és szépek vagyunk, és hogy legmerészebb elképzeléseinket is túlszárnyalóan szeretnek minket".
A szerző, aki a buddhizmustól jutott el Krisztusig, sajátos vallásosságát fejti ki könyve zárófejezetében: a "járatlan út" végső beteljesedésével eljutni a személyes Istenhez. A jelenségek felszínén maradó, meglehetősen egoista szellemű írás csak látszólagos segítségül szolgálhat a lelki bajba jutottakon, a valódi megoldást nem ez a könyv hordozza.
Hogyan bizonyítható, hogy a szervezetfejlesztési beavatkozásoknak konkrét üzleti megtérülése van? Hogyan lehet egy szervezetben tartós, fenntartható eredményeket elérni? Mit tudunk tenni külső vagy belső tanácsadóként, hogy az üzleti élet gyorsan változó és általában rövid távú célkitűzései mellett megjelenjenek a hosszú távú szempontok is?
Mi a Manmore-ban abban hiszünk, hogy ezen kérdésekre akkor tudunk választ adni, ha nem a felszínen „kapirgálunk”, hanem célzottan ügyfelünk szervezeti kultúrájával foglalkozunk. Ha azokat az értékeket és normákat vesszük górcső alá, majd természetesen fejlesztjük, amelyek meghatározzák a kollégák mindennapi működését.
A modul során bemutatjuk azt a folyamatot és módszertant, ahogyan dolgozunk. Saját élményen keresztül megismertetjük a Human Synergistics módszertanát, amelyet mi eddig a szervezeti kultúra fejlesztésében a leghatékonyabb eszköznek találunk. Bemutatunk konkrét ügyfél projekteket, azok sikereivel és buktatóival együtt.
Ugyanakkor a modult magát is úgy építjük fel, ahogy általában dolgozunk. Nem csak mi beszélünk, hanem párbeszédet kezdeményezünk. Dilemmáinkról, kérdésekről, amelyek minket is rendszeresen foglalkoztatnak ügyfélprojektjeink során. Illetve dilemmákról, amelyek téged, titeket foglalkoztatnak…
És hogy miért lettem SZEVA tréner? Mert magam is részt vettem a SZEVA legelső csoportjában, ami életem eddigi legmeghatározóbb tréning programja volt. Tényleg! És szeretnék hozzájárulni, hogy Nektek is az legyen.
Kell-e ma egyáltalán a minőség, vagy ahogyan az egyik résztvevőnk jellemezte a cégüket: „Nagyobb botrány nélkül működjenek a dolgok, azt kész”.
Van-e értelme fejleszteni, vagy olyan gyorsan változnak a szervezetek és cserélődnek a vezetők, hogy mire a fejlesztések hatásai beérnének, már más szelek fújnak.
Mi van, ha egyszerűen nincs hosszabb távú szemlélet és mi van, ha egyszer csak egy nagyon gyorsan pörgő multi azért választ minket, mert az igazi kézműves munka eredményében látja a hosszú távú siker titkát!?
18 éves szakmai múlttal a hátam mögött, és az első szakmai díjas (Mezei Julcsi) Beehive műhely egyik oszlopos tagjaként, manapság ezek a dilemmák foglalkoztatnak.
Eredményt minden esetben szeretnék elérni, hiszen azért választottam ezt a szakmát, mert hatni szeretnék, a legkülönbözőbb helyzetekben is. Mert hiszem, hogy lehet, csak mi sem találjuk meg mindig a legjobb módját.
Ebben a modulban megmutatjuk sikereinket és kudarcainkat - aki akar, tanulhat belőle, és mi is szívesen tanulunk a hozzászólásokból, kérdésekből.
Azt mutatjuk be, mit és hogyan teszünk azért, hogy egy adott pillanatban a lehető legtöbbet vagy csak az éppen szükségeset hozzuk ki a velünk dolgozó szervezetből, csoportból, egyénből - mindezt úgy, hogy folyamatosan szem előtt tartjuk: neki mire van szüksége!
És persze legtöbbször a „neki mire van szüksége” sem olyan egyértelmű.
Azért lettem SZEVA tréner, mert nagyon jó érzés abban a munkában részt venni, amely - hitem szerint- ma ebben az országban az egyik legtartalmasabb szakmai fejlesztést kínálja.
A 4. blokk 1 napos moduljaként találkozhattok ezzel a témával/megközelítéssel
A SZEVA átfogó képet ad a szervezeti beavatkozás folyamatáról, módjáról, a tanácsadói stílusokról. Az utóbbiról nemcsak megfogalmazott módon, hanem a különböző tanácsadókkal találkozva élményszerűen is.
A Szevás tanításom során abban igyekszem közreműködni, hogy a résztvevők ismerjék fel és fogadják el a saját egyéni stílusukat, ezt fejlesszék, és gyakorolják. Továbbá abban, hogy barátságban legyenek a saját és az ügyfelük ellenállásával.
Két modult is tartok a SZEVÁban.
Az elsőben a személyes vezetésfejlesztésGestaltosalapjait vesszük, és valamennyit gyakorolunk.
A másodikban a páros munkát tanuljuk, itt is először megnézzük az alapelveket, aztán gyakorolunk. Minden tanácsadói páros dolgozik egy ügyfélpárral.
Azt tanuljuk, hogy tudjuk őket egy rendszerként kezelni, és mind a két modulban dolgozunk azon, hogy a magyarázat helyett értelmezéssel, és az értelmezés helyett leírással tudjunk dolgozni. A tapasztalatom az, hogy fontos egyéni felismerések történnek a közös munka során.
A személyes vezetésfejlesztés a SZEVA képzés 2.B.2. kötelező modulja.
Úgy vélem, még a mai napig is – ellenére a tonnaszám megjelenő szakirodalomnak és gomba módra szaporodó képzési lehetőségeknek – sokan tévesen azonosítják a vezetést a hatalom birtoklásával.
Ha vezető vagy, nem kell megindokolnod az utasításokat, nem kell „kérned”, hogy elvégezzék egy adott feladatot. Nem kell kedvesnek lenned, meg aztán nincs is neked erre időd…
- Különben is… Mit érzékenykedik ez a Julika folyton?
- Meg ezek is csak állandóan pofákat vágnak, ahelyett, hogy a kezük járna…
- No, még szerencse, hogy itt van ez a Józsi gyerek, ő majd mindenről szépen beszámol, ami a hátam mögött történik. Aztán majd megnézhetik magukat!
A beosztott a jó viselkedésért jutalmat kap, a rossz viselkedésért pedig büntetést. Sajnos – más blogokban gyakran írnak ilyenekről panaszos leveleket – ez a stílus a mai napig is él és virágzik.
Ti találkoztatok már ilyen vezetővel vagy ilyen munkakörnyezettel? Mit gondoltok, mennyire jellemző ez nálunk manapság?
A szerző, ahogy előző könyvében (A járatlan út, 9707010), úgy most is "a pszichiátria és a vallás egyfajta integrációját kísérli meg". A felnőtté válás "konstruktív szenvedéséről" ír, amit nem megszüntetni kell, mint a fejfájást, hanem "át kell magunkat kínlódni rajta" – mondja.
Hogyan bizonyítható, hogy a szervezetfejlesztési beavatkozásoknak konkrét üzleti megtérülése van? Hogyan lehet egy szervezetben tartós, fenntartható eredményeket elérni? Mit tudunk tenni külső vagy belső tanácsadóként, hogy az üzleti élet gyorsan változó és általában rövid távú célkitűzései mellett megjelenjenek a hosszú távú szempontok is?
Utolsó kommentek