2010.09.21. 09:57
SZEVA - Ajánlott szakirodalom 1.
A SZEVA képzésben résztvevők már a képzés során is saját projekteken dolgoznak. A történet tehát nem úgy néz ki, hogy a képzés végére tanácsadó leszel és pont. Már menet közben is használnod kell a tanácsadói munkához szükséges ismereteket. Ezeket azonban nem csak az oktatókból kapják a résztvevők, de van néhány könyv, amit olvasásra, tanulmányozásra melegen ajánlunk :)
Elliot Aronson – A Társas lény
„ Arisztotelész volt tudomásunk szerint az első, aki megfogalmazta a társas befolyásolás és meggyőzés alapelveit.”
Az amerikai szociálpszichológus könyvét akár bestsellernek is tekinthetjük, mivel világszerte több kiadást megért, sok milliós példányszámban eladott írásról van szó, melynek legfőbb titka, hogy a „beavatatlanok” számára is többé-kevésbé érthető nyelven beszél az ember és a társadalom, a gazdaság, a technológia és a politika legizgalmasabb kérdéseiről, viszonyrendszeréről.
A társas lény új kiadása a jelentősen átdolgozott nyolcadik amerikai változat alapján készült, mely egészen új fejezettel bővült, ami a társas megismerés témáját járja körül.
Aronson olyan problémákat tárgyal, melyek mai társadalmunkban egyszerűen megfigyelhetők, viszont mögöttük bonyolult, közel sem könnyen kielemezhető ok és okozat összefüggések állnak. Egy példával élve: Aronson több, mint 500 oldalas műve pl. az agresszió meghatározásánál, olyannyira sok oldalról járja körül a kérdést, hogy a bostoni fojtogatótól, a rámenős biztosítási ügynökön keresztül eljutunk a leginkább passzív agresszióval jellemezhető, házi összejövetelen a sarokban ülő és duzzogó, elhanyagolt feleségig. Egyszóval: A társas lény nem a legkönnyebb olvasmány, de érthető, szórakoztató és tanulságos mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni mindazt, ami körülöttünk és bennünk zajlik.
A társas lény új kiadása a jelentősen átdolgozott nyolcadik amerikai változat alapján készült, mely egészen új fejezettel bővült, ami a társas megismerés témáját járja körül.
Aronson olyan problémákat tárgyal, melyek mai társadalmunkban egyszerűen megfigyelhetők, viszont mögöttük bonyolult, közel sem könnyen kielemezhető ok és okozat összefüggések állnak. Egy példával élve: Aronson több, mint 500 oldalas műve pl. az agresszió meghatározásánál, olyannyira sok oldalról járja körül a kérdést, hogy a bostoni fojtogatótól, a rámenős biztosítási ügynökön keresztül eljutunk a leginkább passzív agresszióval jellemezhető, házi összejövetelen a sarokban ülő és duzzogó, elhanyagolt feleségig. Egyszóval: A társas lény nem a legkönnyebb olvasmány, de érthető, szórakoztató és tanulságos mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni mindazt, ami körülöttünk és bennünk zajlik.
Kiadó: Akadmémia Kiadó Zrt.
Oldalak száma: 504
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 850 gr
ISBN: 9789630586283
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2008
Fordító: ERŐS FERENC
Árukód: 2114377 / 1051129
Oldalak száma: 504
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 850 gr
ISBN: 9789630586283
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2008
Fordító: ERŐS FERENC
Árukód: 2114377 / 1051129
2010.09.14. 11:45
OD World Summit 2010 Budapest
2010.09.10. 13:37
SZEVA 5. csoport moduljai
Kattints ide, és nézd meg a modulok időpontját, helyszíneit!
2010.09.07. 21:20
Intervenciós eljárások és módszerek
dr. Lóth László
Most kedvcsinálót kellene írnom. Nem tudom… Nekem mindig is kedvem volt ehhez…Hogy miért?
Egész életemben emberekkel foglalkoztam. Megpróbáltam megérteni – vezetőként és beosztottként, szakértőként és felnőttképzőként, egyetemi oktatóként és kutatóként –, hogy mi mozgatja az emberek cselekedeteit. Majd fokozatosan rájöttem: csak egyik része a dolgoknak az egyén, a másik része a csoport, a szervezet. Így lettem az előzőek mellett tanácsadó.
Hiszem, hogy a tanácsadó egyik súlyos „bűne”, hogy „megmondja a frankót”. Ezt főleg akkor teszi, ha ért is a területhez. Ha már dolgozott hasonló helyen, vagy éppen hallott róla, esetleg kialakult a fejében valami, ami súlyos veszély: íme az attitűd. Miközben a valóság lehet, hogy egészen más.
A tanácsadónak nemcsak a diagnózis során kell megismerni a szervezetet. Erre nagyon sokféle módszert használok, de a SZEVÁ-ban nem ez a feladatom. Nekem „bejött”, hogy megismerem a szervezet uralkodó technológiáját. Sokat dolgoztam, és dolgozom az energetikai szektorban. Így hajnalban, műszakváltáskor interjúztam egy-egy erőműben, megismertem a bányász életét, a bányaművelés technológiáját, de voltak projektjeim takarmányértékesítésnél, ahol hajnalban mentünk ki kliensemmel az állattartó telepre és ámulva figyeltem, hogyan adja el nem a terméket, hanem a szakértelmét. Érezni kell a szervezetet, megismerni, megérteni és azonosulni vele.
Persze a belső tanácsadók – mondják – könnyebb helyzetben vannak. Azt hiszem, hogy sokkal nehezebb az ő pozíciójuk. Ki kell lépni a „szervezeti vakság” állapotából, új dimenziókban megérteni a működést, megszabadulni a saját érdekviszonyok fojtogató gyűrűjéből stb. Volt olyan csoport, ahol ezzel (is) foglalkoztunk.
Ezek során alakul ki a diagnózis: hol „szorít a cipő”, hol vannak stratégiai vagy éppen működési problémák. Majd jön az intervenció. Amikor döntéseket kell hozni: melyek azok az utak, amelyek kemények, rögösek, de felfogásom szerint mindig a szervezetnek kell megtalálni a sajátját. Azt, ami nehéz és sok feszültséggel jár: a sokszor hét végén is tartó team-munkákkal, a duzzadó részanyagokkal, a cég hálózati szerverein áramló levelekkel, adatlapokkal és elemző tanulmányokkal, vagy a tanácsadói beavatkozásokkal: tréningekkel, workshopokkal, nagy- és kiscsoportos eljárásokkal és mindezek közben sok-sok nyílt vagy rejtett orientáló megbeszéléssel, tárgyalásokkal. Miközben minden mögött ott van az ember, akinek a „bőrére megy a dolog”, aki iránt felelősséget érzünk, s akinek abban segítünk (szervezeti változásokkal, belső folyamatfejlesztésekkel, képzésekkel, coachinggal), hogy teljesebb, tartalmasabb, harmonikusabb, és egyben vállaltan hatékonyabb munkát tudjon végezni. És ebben kell segíteni: az az igazi, amikor szinte mindenki saját alkotásának érzi a változásokat.
Voltam mérnök, filozófiatanár, vezetéselméletet oktató, most éppen kompetenciakutató, és volt, hogy összekeverték a hivatalosan is megnevezett andragógust az andrológussal (ez utóbbi még nem voltam). Az ELTÉ-n informatikus vagyok, bölcsészeket tanítunk sajátos módszertannal informatikára. Kis, lelkes csapattal, de nagy szakértelmek hordozóival vezetjük be őket ebbe a világba, szélesítjük szemléletüket, és nagy öröm, amikor tanácsadóként viszontlátom volt hallgatóimat különféle szervezetekben.
Mit ad ez a modul? Soha nem ugyanazt. Volt, hogy végigmentünk egy folyamaton (végre integráljunk!), volt, hogy a különféle technikákat tekintettük át, s volt, ahol a tanácsadói lét különféle dolgaival foglalkoztunk. Úgy, ahogy a szervezetekben: szükségletekre építve, valamilyen változási cél érdekében. Együtt haladunk egy közös úton, küzdünk a közös sikerért, tanulunk egymástól átadva a több-kevesebb élettapasztalatot is.
Áttekintjük az intervenciók sokféleségét, akár a résztvevőkkel együtt, konkrét példákon keresztül. Vannak/lehetnek saját élmények is: ha erre szerződünk egymással. Kínálom, de nem erőltetem saját tapasztalataim átadását. Lehet, hogy megvizsgálunk a résztvevőkkel együtt saját eseteket is: ilyen lehet például egy stake-holder analízis. Megvizsgáljuk a három fázisú intervenció (felengedés/unfreezing–mozgatás/moving–megszilárdítás/freezing) konkrét működését és annak kockázatait adott érdekhálóban. Szóval sokféle munkát végzünk – amilyen az élet.
Tudtam kedvet csinálni? Nem tudom. Nekem változatlanul nagy kedvem van hozzá…
Ez pedig a SZEVA 4. blokk utolsó témája.
Utolsó kommentek