Az egyik legfontosabb dolog a SZEVÁban: mi nem szakértő tanácsadókat, hanem folyamat-tanácsadókat képezünk, olyan embereket, akik képesek egy adott szervezet stratégiájának megvalósítását, az ehhez szükséges belső folyamatokat támogatni – személyes tanácsadással és csoportos munkákkal: tréningekkel, workshopokkal, segítve a szervezetet abban, hogy megtalálja a megoldást az adott helyzetre. A képzésen résztvevők a folyamatban lesznek szakértők: abban, hogy mivel segíthetik a szervezet saját eredményességét.

Hát akkor álljon itt egy kis beszámoló a szerdai Kick-off-ról. Én eléggé időben érkeztem, ahogy szoktam : ) Így lehetőségem volt az előkészületeket is figyelemmel kísérni.

Tudtad, hogy a trénerek és tanácsadók egyik legnagyobb dilije a székek megfelelő elrendezése?

Ne rohanjunk azért annyira előre. A hely, ahol a rendezvény volt, eléggé rendben van. (Ez az én szótáramban a „tetszik”.) Ezt egy apró pozitív előjelnek vettem a továbbiakra nézve. A helyszín a Benczúr utcában. Puccos környék, de szép. Ami picit meglepő (bár nem mulatságos), hogy a lépcsőn felérve nem egy előtérbe vagy folyósóra nyílik a bejárati ajtó, hanem a konyhába toppanós : )

Aki „cigi-kávé a teraszon szünetben” rajongó, azoknak egy ideális helyszín. Ahogy a tréner kimondja a pauz-t, menet közben magadhoz veszed a megfelelőket és nem kell felesleges köröket tenni.

Jah, ezt csak azért mondom, mert lesznek a képzésnek olyan blokkjai, amelyek itt lesznek majd. (Hű, van egy olyan csillár…)

Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit lehet 2-3 órában „kikoffni”. Meg egyáltalán, miről szól egy ilyen „összejövetel”.

Arról szólt, hogy majdani oktatók és majdani résztvevők elmondták, hogy kik ők, miért vannak itt és mit szeretnének kezdeni a képzéssel.

Kitekintek oldalra. – Figyú, akkor most elmondjam, hogy én mit mondtam, miért szeretnék részt venni a képzésen? (Bólintanak.)

A tanácsadásnak sok megjelenési módja van. Én például marketing tanácsadó vagyok. (Ha már vállaltam, hogy írok beszámolót, ennyi önreklám belefér, nem?) Hogy jön ez össze a szervezetfejlesztéssel? Csak gondolj bele. Ha egy szervezeten belül nincs összhang, akkor hogyan születnek egy irányba mutató marketingdöntések? Igazad van, sehogy. Szóval jó, ha tisztában vagyok azzal is, hogy egy cégen belül milyen folyamatok zajlanak, és azok hogyan fogják befolyásolni a majdani marketing történéseket.

Aztán kaptunk egy-egy plakát méretű lapot, hogy töltsük ki szóban, rajzban, dalban (jah, azt nem), hogy kik vagyunk, mit hozunk magunkkal erre a képzésre és mi azt, amiben fejlődni szeretnénk.

Ezután kis csoportokban megbeszéltük, hogy miről szólnak a plakátjaink. (Nagyon jó csoportot választottam! Ő volt benne, meg ő. Meg én.) Én már ebből is elég sok lelkesedést szereztem be, de még jobb volt, amikor átnéztük az összes plakátot és lehetett kérdezni egymástól is.

A legjobban az csigázott fel, hogy mi lehet az a rajz, amit én kopasztott csirkének néztem. Sün volt.

Amikor a plakátok feletti lelkesedésünk kicsit leülepedett, akkor mi is letelepedtünk és megnéztük, hogy miről is szól maga a képzés. Kb. egy és egy negyed évnyi hosszúságban zajlik a képzés, havonta kb. egy program van 2 vagy 3 nap terjedelemben.

Közben saját projekten dolgozik az ember.

Szóval amit tanulsz, azt nem csak lehet, de kell is áttenni a való világba.

Ami nagyon szimpatikus volt, az az a mondat, hogy „- A résztvevőket az első pillanattól kezdve úgy kezeljük, mint tanácsadó kollégákat.” 

Eljött a legutóbbi képzés egyik résztvevője, aki elmondta, hogy Neki miért, mire, hogyan volt jó a képzés.

Ez megint adott egy lelkesítő lökést : )

A végén pedig össze-vissza csoportosultunk, hogy kötetlenül beszélgetve zárjuk le az egészet.

Nagyon összeállt a fejemben, hogy az egyes modulokat hogyan tudnám használni a saját munkámban.

Lelkileg rajtkészen toporgok, hogy mikor lehet már elkezdeni…

Nagy Krisztina

Creality Consulting

Magányos szakma ez a tanácsadás-trénerkedés. Állandóan csoportban vagyunk - közben mégis egyedül. Döntéseket kell hozni, emberekre reagálni folyamatosan, megállás nélkül. Nekem például kifejezetten tetszik, ha Nyíregyházán van programom, mert akkor hazafelé van időm felkészülni arra, hogy a családom is azt várja, hogy odafigyeljek rájuk. Addig meg leeresztek. Végiggondolom, hogy mi hogy ment, értékelem a programot. Persze értékelnek a résztvevők is, de az ő visszajelzéseikből ritkán lehet okosodni.

Amikor azután mi megyünk képződni, akkor hihetetlenül élvezzük, hogy megoszthatjuk az érzéseinket, élményeinket, dilemmáinkat. És a SZEVÁ-n is ez történik: tanácsadók osztják meg egymással a tanácsadó-képzéssel kapcsolatos érzéseiket, élményeiket. És ezt is élvezzük. Tegyük ezt nyitottá ezt az élményt. Osszuk meg egymással, amit tapasztalunk, tegyük fel itt is a kérdéseket, mondjuk el a dilemmáinkat. Négy csoportban végzett eddig kb ötven ember - van miről beszélnünk.

Nekem most a kedvenc témám a fenntarthatóság. Mitől marad meg a lendület, az akarás, az együttműködés - hogyan megy át a közös gondolkodás a hétköznapokba. Utánkövető program? Shadowing? Csoportos coaching? Mi segít a legjobban? Erről is beszélgethetnénk....

Andrea